Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Veress János

2005. augusztus 29.

Városnapok voltak egy időben Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Több helyszínen zajlottak a hétvégén a városnapi rendezvények Nagykárolyban, Székelyföldről érkezett kézművesek kínálták portékáikat. A városünnepre – amelynek díszmeghívottja idén Veress János magyar pénzügyminiszter volt – a helybeliek mellett nagyon sokan ellátogattak a környékbeli településekről is. A rendezvénnyel egy időben zajlott egyébként a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok is, amelyen a komolyzene kapott nagyobb hangsúlyt: operettgálát tartottak, valamint emlékkoncertet és -kiállítást rendeztek a Partium szülötte, Ruha István hegedűművész tiszteletére. A Mesterségek utcájában a régióban még létező kézműves-mesterségeket mutatták be. /Konglovits Éva: Gyermekutca családoknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2006. március 16.

Március 15-én Nagykárolyban az emlékezés díszvendége Veress János magyarországi pénzügyminiszter volt, aki a nyírbátori küldöttséggel látogatott el a városba. Több határon túli csoport is jelen volt: a két testvérváros, Mátészalka és Orosháza mellett Nyírbátor, a Tolna megyei Zomba önkormányzatai is részt vettek a megemlékezésen. A nagykárolyi Petőfi–szobor előtt Sróth Ödön mondott ünnepi beszédet. Vincze András kaplonyi iskolaigazgató kijelentette: a másfél évig tartó forradalom és szabadságharc emléke ma is égő fáklyaként lobog Európa országaiban, és hatása ma is érezhető, hiszen a „tizenkét pont” a szabadság örök érvényű üzenete. A hagyományokhoz híven a megemlékezés második része a városi színházban zajlott, ahol ünnepi gálaműsort rendeztek. /(fodor): Koszorúzás és gálaműsor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

2009. december 16.

A második világháborúban megrongált, azóta csak részlegesen megerősített tordatúri római katolikus templomot felújították. Az öt év alatt felújított templomot december 12-én főpásztori szentmise keretében áldotta meg dr. Jakubinyi György érsek – nagyszámú papi asszisztenciával. 1944-ben bombatámadás érte, a templomhajóban annyira megszakadt a fal, hogy az épületrész, a toronnyal együtt elferdült. 1973–1977 között, Veress János sinfalvi plébános idejében „elsősegélynyújtásban” részesült a templom. 2004-re az épület statikailag veszélyes állapotba került. Ekkor fogtak neki a templom megmentéséhez. /Kádár István, plébános: Hitélet – Megáldották a restaurált tordatúri templomot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2011. február 15.

Magyar tükör
Megtartotta sorrendben tizenharmadik évértékelő beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök lendületesen vázolta fel a magyar gazdaság és a Magyarország előtt álló feladatokat, az ellenzéki bírálatok szerint viszont a lendületes beszédből hiányoztak a konkrétumok.
A Jobbik politikusai szerint a kormányfő nem rajzolt fel jövőképet sem, s kevés szó esett a gazdasági programról is... Mesterházy Attila szerint Orbánnak jó alkalma lett volna saját kormányzása mozgalmas hónapjait is értékelni, de elmulasztotta. A szocialista párt elnöke szerint a beszédnek egyetlen célja volt: előkészíteni a közelgő megszorításokat. Ez a szocialista politikusok és közgazdászok vissza-visszatérő fixa ideája, szerintük mást nem is lehet csinálni, csak sarcolni, s megint csak sarcolni, újabb megszorításokkal, adókkal operálni. Kétségtelen, ők ezt nyolc esztendeig próbálgatták, látható, hová jutott a magyar gazdaság és egész Magyarország... Még be sem fejeződött az egész Európát sokkoló és a balliberális kritikák özönét kiváltó médiatörvény körül kialakult vita — a magyar kormány szakértői jelenleg is tárgyalnak az Európai Unió illetékes biztosával a várható változtatásokról —, máris teljes gőzzel folyik az új alkotmány megalkotása. Az ellenzéki pártok közül egyelőre csak a Jobbik vesz részt az előkészítésben, a szocialisták — Gyurcsány Ferenc is, Mesterházy Attila is — népszavazáshoz és négyötödös parlamenti többséghez kötnék a új alkotmány elfogadását, amelyről a tervek szerint április 18-án szavaznak a képviselőházban. Szakértők szerint meg kellene kezdeni az új alkotmány ismertetését, a médiatörvény fogadtatása és a körülötte kialakuló éles viták jelzik, hogy a felheccelt nyugati baloldal árgus szemekkel figyeli Magyarországot. * S most a legújabb korrupciógyanús ügyletről. Az ügyészség nyomoz a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladása ügyében. Ingatlanpanama körvonalazódik, őrizetbe vették Pexi Mártát, a Gyurcsány-kormány külügyminisztériumának volt államtitkárát, Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet és Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő vezetőjét, a bíróság viszont nem tartotta indokoltnak előzetes letartóztatásukat, így szabadlábon védekezhetnek. Kiderült, hogy a hatalmas, számtalan magyar vállalat moszkvai kirendeltségének irodákat biztosító ingatlanegyüttest mélyen áron alul, mintegy 25 millió dollárért adták el, s a magyar állam kétmilliárd forintot vesztett az üzleten. Gyanúsított lehet Göncz Kinga akkori külügyminiszter és Veress János volt pénzügyminiszter is, bár mindketten tagadják, hogy közük lett volna az üzlethez. A dokumentumok szerint Székely Árpád nagykövet a külügyminisztérium megbízásából már 2005-ben tárgyalt az épület eladásáról, de az akkori 23,6 millió dolláros vételárat, amelynél az ingatlan sokkal többet ér, Pexi Márta akkori államtitkár is kevésnek találta, 2008-ban a vitatott üzlet mégis létrejött. Kérdés, kinek állt érdekében értéken alul értékesíteni az épületet. Kiírtak ugyan egy zártkörű pályázatot, s noha kedvezőbb ajánlatok is voltak, a kereskedelmi képviselet épületét mégis az első jelentkező, egy offshore cég vehette meg. * Nyomozás folyik a budapesti gyógyfürdők Demszky-korszakban való kiszervezése ügyében, s egyre-másra derülnek ki újabb és újabb korrupciós ügyletek, ám az elszámoltatás döcögve halad...
Bogdán László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998